Christine Maggiore (1956-2008) egy Dél-Kaliforniában élő marketinges, majd később egy ruhaimportőr/exportőr cég alapítója, 1992-ben tudta meg, hogy a HIV-tesztje pozitív lett (mint később kiderült, egy korábbi barátjától kapta el). Ezután több önkéntes AIDS-segélyprogramhoz is csatlakozott, azonban 1994-ben találkozott Peter Duesberggel. Duesbergről azt kell tudni, hogy szinte a teljes AIDS-tagadó mozgalom az ő elméleteire épül. Ezek szerint az AIDS kialakulását nem a HIV vírus, hanem egyéb tényezők (rossz higiénia, nem megfelelő táplálkozás, drogok, vagy más körülmények) okozzák.(pl. https://www.youtube.com/watch?v=pB8g0b-FkW0 )
Maggiorera hatottak Duesberg nézetei, és végül arra a következtetésre jutott, hogy a pozitív tesztet egy influenzaoltás (!), terhesség, vagy valamilyen lappangó vírusos fertőzés váltotta ki.
1995-ben megalapította az “Alive & Well AIDS Alternatives” nonprofit társaságot, mely célul tűzte ki magának az AIDS-tagadó nézetek terjesztését, és hogy arra bátorítsák a HIV-pozitív anyákat, hogy terhességük és a szoptatás alatt ne szedjenek HIV-elleni szereket (a terhesség és a szoptatás kritikus időszak a fertőződés szempontjából, de ha az anya antiretrovirális gyógyszereket szed, akkor a fertőződés veszélyét minimalizálni lehet. Egyébként viszont nagyon magas.). Szerepe volt abban, hogy a tagadók meggyőzték Thabo Mbeki dél-afrikai elnököt, hogy szüntesse be az AZT-gyógyszer biztosítását a HIV-pozitív terhes anyáknak. Ez körülbelül 330 000 áldozatot követelt.
Maggiore, nézeteihez híven, a saját gyerekeinél is hasonlóan járt el. Nem szedett semmilyen antiretrovirális gyógyszert a terhesség, vagy a szoptatás alatt sem, állítása szerint a férjével sem védekeztek. Emellett pedig a gyermekeitől minden védőoltást megtagadott.
Ennek ellenére a férje, Robert Scovill, és az első gyermekük, Thomas (1997), HIV-negatívak maradtak.

2001-ben viszont megszületett második gyermekük, Eliza Jane. Eliza Jane esetében ugyanúgy semmilyen megelőző intézkedés nem történt, és rajta egyetlen HIV-tesztet sem végeztek. A terhessége alatt tovább kampányolt a gyógyszerek ellen, a Mothering magazinban, például “Hatalmas kockázat, nulla haszon” című cikkekben. (A Mothering magazin nagy szószólója volt AIDS-tagadó, ill. oltásellenes nézeteknek.

2005 márciusában interjút adott az Air Americának:
“A gyermekeink remek egészségnek örvendenek. (…) Nincs légzési elégtelenségük, influenzájuk, csúnya megfázásaik, fülfertőződéseik, semmi. Tehát a döntésünk, bármilyen szélsőségesnek tűnhet, megalapozott.”
7 héttel később a lánya halott volt.

Április elején orrfolyása támadt, végül április 30-án Maggiore elvitte a helyi háziorvoshoz. Ezután elvitte egy köreihez tartozó orvoshoz (Jay Gordon). Gordon fülfertőzést állapított meg, de nem írt fel semmit, mondván, antibiotikum nélkül is meggyógyul. Emellett viszont, elmondása szerint, szorgalmazta, hogy a kislányt vizsgálják meg HIV-re is. Ilyen vizsgálat viszont nem történt meg. A kórházi jelentés, és egy Maggiore-ral készült interjú szerint ezekben a hetekben EJ-nél tüdőgyulladást állapítottak meg.
Amikor nem mutatott javulást, egy másik orvos ismerősével (Philip Incao holisztikus orvos, A&W-tag, aki Kaliforniában nem is praktizálhatott volna) is megvizsgáltatta, aki váladékot talált a fülében, és amoxicillint írt fel neki.
Másnap Eliza rosszul lett, hányt, majd leállt a légzése. Kórházba szállították, ahol, a röntgenfelvételek kimutatták a tüdőgyulladást, azonban már nem tudtak segíteni rajta. Eliza Jane Scovillt 2005. május 16-án reggel halottnak nyilvánították.
Eliza boncolása során kiderült, hogy Pneumocystis jirovecii élesztőgomba okozta tüdőgyulladása, (mely egy tipikus opportunista betegség), és HIV-enkefalitisze volt. A boncolás során kimutatható volt a HIV p24 fehérje a gyermek agyában, emellett pedig több AIDS-re jellemző tünetet (kis testtömeg, nyirokszervek elváltozásai) is felfedeztek.

És a gyermek halála eltántorította Maggioret? Kicsit sem.
Férjevel együtt kifogásolták az eredményt, a boncolást végző orvost elfogultnak és megbízhatatlannak titulálták, és felbérelték az A&W egyik tagját, Dr. Mohammed Ali Al-Bayatit, hogy támadja meg a Los Angeles-i halottkém jelentését.

„(…) egy lesújtott, megtört, gyászoló anya vagyok, de nem vonom kétségbe, vagy kérdőjelezem meg ismereteimet a témában.”

Dr. Al-Bayati BSc., és MSc. Diplomáját is állatgyógyászat terén szerezte, (állatgyógyászati tudományok, ill. állatpatológia), a baghdadi, ill. a kairói egyetemen, doktori disszertációját a UC Davis egyetemen készítette komparatív patológiából (ez a megbetegedések lefolyásának összehasonlítása emberekben és állatokban). Fő szakterülete az emberi- és állati toxikológia, kiadványait is ebben a témában készítette. Általában áltudományosnak írják le munkásságát, nem orvos, a humán patológiában nem elismert. Gyakran hangoztat viszont AIDS-tagadó nézeteket, továbbá üzemeltet egy társaságot, mely, a leírás alapján „segít felmérni a „különböző anyagoknak” való kitettség következményeit, például gyógyszekre adott reakciót, vagy oltások, kártevőirtók és más vegyületek káros mellékhatásait”, valamint egy AIDS-tagadó weboldalt.
Egy esetben egy megrázott baba szindrómában elhunyt csecsemőről állította, hogy oltás-okozta enkefalitiszben halt meg, amit a gyermeket bántalmazó férfi védelme használt fel arra, hogy az ítéletét megfellebbezzék. (http://www.ratbags.com/rsoles/comment/yurko1.htm )

Eliza esetében a véleménye:
A gyermek halálát nem AIDS, hanem az amixocillinre adott allergiás reakció okozta.

Maggiore Al-Bayati magyarázatát hirdette tovább, és ezt próbálta a modern orvoslás ellen fordítani:
„Szerencsétlen irónia, hogy az egyetlen alkalommal, amikor kérték tőlünk, és hajlandóak voltunk a fősodratú orvosláshoz fordulni, olyan szert adtunk a gyermekünknek, mely végül a halálát okozta.”

Celia Farber, egy AIDS-tagadó újságíró pedig egyenesen összeesküvésről írt, hozzá nem értéssel, összeesküvéssel és félrevezetéssel vádolta az orvosokat, az AIDS-közösséget és a médiát. Azt állította, hogy az orvosok titokban tartják a szerológiai jelentést, és egy másik AIDS-tagadót idézett, aki szerint a gyermek limfocitaszáma magas volt a halálakor.

Az állam végül nem indított eljárást Maggiore ellen, mert elvitte orvoshoz a lányát. A háziorvosukat viszont a HIV-teszt elmulasztása miatt 35 hónapra felfüggesztették. Robert Scovill pedig beperelte Los Angeles megyét, amiért nyilvánosságra hozták a lánya boncolási jelentését, melyben szerepelt, hogy a kislány HIV-pozitív volt, a halál okaként pedig szerepelt az AIDS-hez köthető tüdőgyulladás.

Maga Christine Maggiore is meghalt végül. 2008 December 27-én, orvosi gondozásban, a híradások szerint tüdőgyulladásban, mellyel -a feljegyzések alapján- már 6 hónappal korábban is kezelték.
A családhoz közel álló orvos szerint a gyógyszerek megmenthették volna, mire tagadó tábor azzal érvelt, hogy Maggiore tüdőgyulladását nem AIDS, hanem egy mérgező holisztikus gyógyszer, vagy a stressz, vagy megfázás, vagy influenza okozta. A halotti jelentés szerint a nő halálát kiterjedt herpeszvírus-fertőzés, kétoldali tüdőgyulladás, valamint száji candidiasis okozta, melyek mind köthetők az AIDS-es állapothoz.

/Horváth László/