egy tanú elbeszélése alapján:

Tisztelt Jakab István úr!

Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az Ön által Labant Csabával készített „Kinek mennyit ér egy gyermek élete” című interjújára. Megnéztem és levegőhöz nem jutottam ennyi hazugság hallatán. Arra a hírre, hogy Labant Csaba képviselőként jelöltette magát, mint „Felelősségteljes Szülő”végképp felháborodtam. A riport és az előbbi jelmondat eszembe juttatta Endre kisfia halálának körülményeit.

Azóta minden nyilvános fórumon igyekszik bebizonyítani, az orvosok, mentősök, rendőrök, gyámhatóság bűnszövetkezeti (szervkereskedelem) felelősségét. Mindenkinek a felelősségéről beszél, csak a sajátjáról hallgat mélyen. Olyan tényeket tár a nyilvánosság elé, amelynek a fele sem igaz és olyanokról nem beszél, amelyek az Ő felelősségére vonatkoznának. Próbál az emberek hiszékenységére hatni hazugságokkal. Végül is egy politikusnak ez nagy erénye.

Ennyi bevezető után leírnám az események hiteles történetét, a gyermek korházba szállításáig. Ezt azért tudom megtenni, mert az én házamban vendégeskedtek, és tőlünk vitte el a rohamkocsi a picit. Állítása szerint mi romlott ételt adtunk a feleségének. Ha így is lett volna, akkor a felesége lett volna rosszul és nem a gyerek kapott volna agyvérzést pár óra múlva. Engedje meg, hogy magamról annyit írjak, hogy 62 éves vagyok és 13 éve vegetáriánus. Orvoshoz ha lehet csak végső esetben fordulok. Ilyen a jogosítvány, sportorvos, és ha egy sérülést össze kell foltozni rajtam, vagy törött csontomat helyre kell rakni.

Nos ezek után 2013.01.01. nap eseményei:
2012. december 31.-én egy szilveszteri rendezvényen vettünk részt, ahol ott volt Csaba és családja és még száz ember (egy felelősségteljes szülő így gondoskodik gyermeke pihenéséről). Megkértek minket, hogy pár napot Ada és a két gyermekük nálunk tölthessen, mert otthonukban rossz a fűtés, és amíg a Csaba azt megjavítja és kitakarít (már előtte való tél végén nem működött jól) a két gyerek legyen normális körülmények között. Megmondtuk nekik, csak az elsejét tudjuk vállalni, mert másnap már dolgozunk, és nem leszünk otthon. Ők 22,00 óra után mentek el a rendezvényről.

Csaba el is hozta a családját 1.-én délelőtt. A feleségem látta, hogy Ada fáradt és felajánlotta neki többször is a nap folyamán, hogy pihenjen a picivel a hálószobában. Ezt nem vette igénybe. Délután én és a feleségem három órakor elmentünk otthonról egy meghívásnak eleget tenni. Amíg távol voltunk egy hölgy, közös ismerősünk jött a Csaba kérésére, hogy ne legyen egyedül a családja. Hat óra körül értünk haza. Azzal fogadtak, hogy valami nagy baj van a gyerekkel, többször sugárban hányt. Már nem szopik. A feleségem odament a babához , fölé hajolt és ebben a pillanatban Őt is lehányta. A hányadék véres volt. Mondtuk, hogy ide orvost kell hívni. Ekkor kiderült, hogy a fiam már felhívta az ügyeletet, de Ada nem engedte kihívni az orvosokat, mert erről csak a férje dönthet. Közös ismerősünk már az első hányás után felhívta a Csabát, hogy baj van, de Ő azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel a gyerekkel mindig baj volt nem jött. A többszöri hányás után Ada újra felhívta a férjét és követelte, hogy jöjjön, mert baj van. Egy óra múlva ért oda ( Diósd-ról Érdre).
Mindenki azt remélte, hogy megoldja a problémát. Hát nem így történt. Még órákig nem engedte, hogy kihívjuk az ügyeletet. Csak akkor volt hajlandó engedni, amikor a felesége sírva követelte, hogy tegyünk valamit, mert a picinek fennakadt, kifordult, és megdagadt a szeme, lefittyedt az ajka.

Az agresszív Ursulának beállított ügyeletes doktornő (160 cm magas és 60 kg), negyedórán belül ott volt. A dohányzóasztalra plédet és lepedőt terítettünk és ott kezdte vizsgálni a picit. Nem nyomkodta a fejét, mint ahogy azt az édesapa előadta. Úgy bánt a gyerekkel, 30 éves tapasztalattal a háta mögött, ahogy egy hat hetes gyermekkel kell. Az első kérdése az volt a vizsgálat után, hogy a gyerek kapott-e K vitamint (Ön mint tájékozott riporter biztosan tudja, hogy milyen szerepet játszik). A Csaba válasza „nem” volt, Ezért a doktornő úgy döntött, hogy a gyereknek infúzióra van szüksége. Mivel az infúzió hideg volt meg akarta melegíttetni mikróban. Na ekkor kezdődött a Csaba műsora, amely a továbbiakban csak fokozódott. Elkezdett üvölteni, hogy mikróban nem engedi. Megjegyzem ebben egyetértettem vele. Végül forró vízben történ a melegítés. Ezután a doktornő be akarta kötni az infúziót a gyerek fejbőre alá egy érbe. Amint az apuka meglátta a szándékot, újra üvöltve tiltotta meg ( Mit képzel fejbe szúrja a gyerekemet? Ki akarja nyírni?). Ezután akármit akart csinálni a doktornő, üvöltve kötött belé. Ezek után mondta az ügyeletes, hogyha nem hagyja ellátni a gyereket írja alá a nyilatkozatot. Miközben a nyilatkozattal foglalkoztak a gyerek rosszabbul lett. Az édesanya sírva követelte, hogy tegyünk valamit. Ezután az ügyeletes kihívta a gyermekmentőt. Negyedórán belül ott voltak. A kiérkező orvos ránézett a gyerekre és azonnal hívta a rohamkocsit. Fél óra múlva ott voltak. Egy idősebb doktornő megnézte a gyereket, nem kérdezett semmit, bebugyolálta a plédbe és kivitte a rohamkocsiba. A Csaba be akart menni a mentőbe, de tudtára adták, hogy amíg a gyereket nem stabilizálják, addig oda senki nem mehet. Az apuka üvöltött az utcán, hogy kínozzák, kinyírják a gyerekét. A mentő ajtajánál ugrálva igyekezett fényképeket készíteni a mobiljával. Utána nyakába vette a feleségét, hogy belásson a mentőbe. Amikor indulni lehetett, kiszóltak, hogy az édesanya üljön be és menjen velük. Közölték, hogy melyik kórházba viszik a picit.

A Csaba autójával én is bementem a kórházba. Mire mi beértünk a gyereket már az intenzíven próbálták megmenteni. Csaba ott is folytatta az üvöltözést a korábbi vádjait hangoztatva. A viselkedése miatt oda kellet hívni a biztonsági őrt. Egy idő után megelégeltem a minősíthetetlen viselkedését. Megmondtam neki, hogy Te barom azokat szidod akik a gyereked életéért küzdenek? Ezután kb. éjfélkor otthagytam Őket mert már elegem lett ebből a műsorból.

Amikor rendőrségi ügy lett az esetből a feleségemet tanúként hallgatták ki.

A felelősségteljes szülőként képviselőnek induló Labant Csaba arra próbálta rávenni a feleségemet, mondja azt a tanúvallomásában, hogy amikor a gyereket elvitte a mentő, semmi baja nem volt. Tehát hamis tanúzásra bíztatta. Amikor ezt visszautasította, nyilvánosság előtt üvöltözött, vele.

Tisztelettel!
Cseh Zoltán
February 27, 2014 at 10:26am

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter

Kommentek

komment