Címke: vers

Vers A Kimaradt Ciklusból : Obihoz, a Gabihoz

Te,

Ki biztos tudással nézed
A Gonosztól eredő ocsmány csíkokat
Fennkölt tudattal megveted a
trollt, s a gyíkokat,
Te,
Kin nem fog sem érv, sem kétely
Hiába minden, egyetemi röhögés,
HAARP, csík, támadás és métely
– Piti köhögés.
Te,
Lánglelkű bölcs, talpig férfi
Ki a Youtube Lovagjaként hévvel kutatsz,
A gondok elől nem térsz ki
Csak utat mutatsz
Te,
Ki mintákkal megrakottan
Harsogod véleményed bele a vészbe
Ellenid csak állnak ottan
S nem kapnak észbe
Te,
Ki mögött tömegek állnak
Tanításod nyomán tudatlan férgekből
Boldog felhőlesők vállnak
Felriadva, egyből!
Te,
Ó, szemüveges királyom,
Tudora mindennek IS itt e bolygón
Ó, én Gerlém, úgy vágyom
Hogy hozzám bújjál oly forrón
Mint képzetimben csak te tudsz!
Tedd le mintád, jer közelebb a pamlagon –
Ám te őrbódéd fele futsz
– Itt hagysz parlagon….

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter